Segédanyagok és ajánlott irodalmak témánként
ALAPVETŐ NÉPRAJZI IRODALOM
A szakosztály elnöke a néprajzi gyűjtés céljairól 2014 augusztusában:
https://mno.hu/szembeszed/igy-ujulhat-meg-a-magyar-kincsgyujto-mozgalom-1240370 |
|
|
|
|
Segédanyag néprajzi gyűjtéshez - Emlékezzünk témacsoport - Vasvári Zoltán és Landgraf Ildikó
A pályaművek megírásához témánként innen meríthet ötleteket és itt olvashat módszertani ajánlást.
A személyes és közösségi létünket tagoló események, ünnepek a múltra való visszatekintésre ösztönöznek minket. Az emlékezés nem csak felidézi, hanem magyarázza is a múltat, a jelent a múlt folytatásaként fogadtatja el, emlékeinkből erőt meríthetünk, építkezhetünk.
Várjuk a személyes, a családi vagy egy kisebb közösség, település fontos eseményeit megörökítő visszaemlékezéseket.
Pályázni lehet annak bemutatásával is, hogy egy helyi közösség, falu miként őrzött meg egy nevezetes esetet (helynevekben, falukrónikákban, emléktáblán, emlékművel, helyi megemlékezésekkel, ünnepségekkel) az emlékezetében.
A pályamű lehet akár a
· saját életút, vagy azon belül egy kiemelt, fontos életszakasz felidézése, leírása (önéletírás) vagy
· az élmények egykorú rögzítése (napló), de lehet mások visszaemlékezéseinek (életútinterjú) lejegyzése, illetve ezek elemzése, feldolgozása.
A visszaemlékezések szólhatnak akár a mindennapokról, akár a nagy történelmi sorsfordulók (háborúk, kitelepítések, kollektivizálás, 1956) helyi megnyilvánulásairól, történéseiről. Várunk egykori hadifoglyokkal, munka- és internálótáborok túlélőivel készült interjúkat. (Érdemes a személyes élmények, benyomások, a fogság mindennapjainak – tevékenységek, időbeosztás, kapcsolattartás a külvilággal – rögzítése mellett a sorstársakkal való kapcsolatokra rákérdezni – barátságok, ellenségeskedések, a fogva tartókkal való viszony –, fontos a hazaérkezés, a visszailleszkedés nehézségeinek bemutatása), milyen hatással volt az átélt trauma a mesélő további életére.
Szívesen látjuk az elmúlt évtizedek, vagy évszázad katonaéletére, katonai hagyományaira, szokásaira és rituáléira való visszaemlékezéseket is. A pályaművet gazdagítja a visszaemlékezésekhez kapcsolódó esetleges kéziratos anyagok, levelek, iratok, fényképek, rajzok, tárgyak bemutatása.
A pályaművek megírásához témánként innen meríthet ötleteket és itt olvashat módszertani ajánlást.
A személyes és közösségi létünket tagoló események, ünnepek a múltra való visszatekintésre ösztönöznek minket. Az emlékezés nem csak felidézi, hanem magyarázza is a múltat, a jelent a múlt folytatásaként fogadtatja el, emlékeinkből erőt meríthetünk, építkezhetünk.
Várjuk a személyes, a családi vagy egy kisebb közösség, település fontos eseményeit megörökítő visszaemlékezéseket.
Pályázni lehet annak bemutatásával is, hogy egy helyi közösség, falu miként őrzött meg egy nevezetes esetet (helynevekben, falukrónikákban, emléktáblán, emlékművel, helyi megemlékezésekkel, ünnepségekkel) az emlékezetében.
A pályamű lehet akár a
· saját életút, vagy azon belül egy kiemelt, fontos életszakasz felidézése, leírása (önéletírás) vagy
· az élmények egykorú rögzítése (napló), de lehet mások visszaemlékezéseinek (életútinterjú) lejegyzése, illetve ezek elemzése, feldolgozása.
A visszaemlékezések szólhatnak akár a mindennapokról, akár a nagy történelmi sorsfordulók (háborúk, kitelepítések, kollektivizálás, 1956) helyi megnyilvánulásairól, történéseiről. Várunk egykori hadifoglyokkal, munka- és internálótáborok túlélőivel készült interjúkat. (Érdemes a személyes élmények, benyomások, a fogság mindennapjainak – tevékenységek, időbeosztás, kapcsolattartás a külvilággal – rögzítése mellett a sorstársakkal való kapcsolatokra rákérdezni – barátságok, ellenségeskedések, a fogva tartókkal való viszony –, fontos a hazaérkezés, a visszailleszkedés nehézségeinek bemutatása), milyen hatással volt az átélt trauma a mesélő további életére.
Szívesen látjuk az elmúlt évtizedek, vagy évszázad katonaéletére, katonai hagyományaira, szokásaira és rituáléira való visszaemlékezéseket is. A pályaművet gazdagítja a visszaemlékezésekhez kapcsolódó esetleges kéziratos anyagok, levelek, iratok, fényképek, rajzok, tárgyak bemutatása.
|
|
|
|
|
|
|
NAPJAINK FOLKLÓRJA, NÉPMŰVÉSZETE, NÉPRAJZI JELENKUTATÁS - témakiírás irodalom ajánlásával
A néprajzkutatás sokszor felmerülő gondolata, hogy a 24. órában vagyunk, hogy valami végképp eltűnőt rögzítsünk, megmentsünk. A folklór egyik alapvető jellemzője volt, hogy hosszú időn keresztül lényegét tekintve alig változva hagyományozódott. A XXI. századra azonban a tradicionálisan folklórteremtő társadalmi osztályok, csoportok feltartóztathatatlanul eltűntek. A folklór, a népművészet azonban – más formákban, megváltozott társadalmi és kulturális környezetben – továbbra is él, virágzik, csak meg kell látnunk azokat a jelenségeket, amelyek a folklorisztika törvényszerűségei szerint léteznek, működnek napjainkban is.
A néprajzi jelenkutatásban két dologra is szeretnénk felhívni pályázóink figyelmét. Egyrészt arra, hogy folklór jelenségek, szokások, hiedelmek napjainkban is élnek, születnek – és gyűjthetők. Másrészt, hogy ezeknek a jelenségeknek a gyűjtése ugyanolyan fontos, mint a tradicionális népi kultúra, folklór megőrzése, újratanítása.
A kiemelt kategória keretében várjuk napjaink folklórtörténeteit: pl. modern mondáit, hiedelemtörténeteit (álomtörténeteket és álommagyarázatokat, rém- és kísértettörténeteket, képtelen történeteket stb.), napjaink vicceit; korunk megváltozott formában élő és új keletű népszokásait (az emberélet fordulóihoz kapcsolódókat: születés, leány- és legénybúcsú, lakodalom, temetés, halottkultusz; intézményekhez kapcsolódókat: óvoda, iskola, céges bulik, csapatépítő
rendezvények; a vallási ünnepek új formáit: karácsony, húsvét, pünkösd; a média és tömegkultúra közvetítette új formákat: Valentin-nap, Halloween).
Pályázni lehet az infókommunikációs eszközök: az internet, a közösségi oldalak, az email és az sms folklórjával; olyan új műfajokkal, mint pl. az anti-proverbiumok (közmondások kifordításai, átértelmezései), falfirkákkal, tag-ekkel (grafitti aláírások), politikai és sport jelszavakkal, indulókkal, mondókákkal.
Érdeklődéssel várjuk napjaink öltözködési, viseleti szokásairól: pl. a nők haj- és ékszerviseléséről, a tetoválásokról és piercingekről szóló pályaműveket.
A kategória kiváló lehetőséget ad a gazdag fényképes dokumentálásra, továbbá igen izgalmas lehet a pályázó saját környezete, lakóhelye, (életkori) közösségei véleményeinek összegyűjtése a fenti jelenségekről.
|
Segédlet népköltészet témacsoporthoz
A magyar népköltészet bármelyik prózai verses vagy műfajában várunk gyűjtéseket (pl. mese, hiedelemmonda, történeti monda, anekdota, szólás, találós, ima, ráolvasás stb.). Szívesen fogadjuk a folklór mai műfajait is (városi monda, képtelen történetek, vicc stb). Nem csak a szóbeliségben élő, hanem a népi írásbeliség jelenségeit (emlékvers, sírfelirat, hírvers stb.) is érdemes gyűjteni. Várjuk a gyermekfolklór (akár gyerekek, akár felnőttek által előadott) darabjait (dajkarímek, mondókák, kiszámolók, beugratók stb.). Fontos, hogy tankönyvekből, könyvekből kiírt szövegekkel nem, csak saját gyűjtéssel lehet pályázni. A gyűjtő a saját maga által tudott vagy másoktól hallott, rögzített és lejegyzett népköltési szövegeket is beküldheti. Érdemes rákérdezni, hogy hol, mikor, kitől tanulta az előadó az általa elmondottakat. A modern technikai eszközök segítenek abban, hogy a hallottakat minél pontosabban rögzítsük, nem irodalmi feldolgozást, átdolgozást várunk, a gyűjtést változtatás, átírás nélkül kell elküldeni.
Néprajzoktatás és gyűjtőszakkörök témacsoport
a. altéma/ Hon- és népismeret tantárgy helyi segédanyagának helyi gyűjtésekre alapuló kidolgozására a kerettanterv és a szülőföld témakörének közműveltségi tartalmainak figyelembe vételével.
b. altéma/ az élő népművészeti gyűjtő, dokumentáló és/vagy alkotótevékenységet folytató oktatási, közművelődési intézmények, egyesületi keretek közt működő szakkörök, alkotókörök számára.
Pedagógusoknak ajánlásaink: Az új Nemzeti alaptanterv és a Kerettantervek ötödik évfolyamon kötelezően választható tárgyként tartalmazzák a Hon- és népismeretet, illetve a Dráma és tánc tárgyakat, valamint szabadon választható tárgyként megjelenik a néprajzi ismereteket tartalmazó Hon- és népismeret az alapfokú oktatás minden évfolyamán.
Ezért felhívjuk a pedagógus kollégák figyelmét a pályázat kínálta lehetőségre, amelynek keretében helyi gyűjtéseikkel szemléletesebbé, személyesebbé tehetik a gyerekek ismereteit, közelebb hozhatják hozzájuk szülőföldjük értékeit. A helyi hagyományokat, lakóhelyük vagy egy kiválasztott táj népi kultúrájának összegyűjtött elemeit olyan módon dolgozzák fel, hogy az segítse az iskolai oktatást.
A gyermekek számára készült pályázati szekció útmutatóját is itt adjuk közre, tekintve, hogy az általános iskoláskorúak tanári, tanítói vagy szülői, nagyszülői indíttatásra nyújtanak be pályamunkát.
Gyerekeknek ajánlásaink: Az általános iskoláskorú gyerekek pályázati részvételére is számítunk. Arra ösztönözzük az érdeklődőket, hogy gyűjtsék össze saját szülőföldjük, vagy egy kiválasztott néprajzi táj, egy település gyermekéletének jellemzőit, a különböző korosztályok játékait. A gyűjtés során vegyék figyelembe a nagyszülők, a szülők és saját korosztályuk gyermekéletének jellemzőit is. Gyűjtéseik alapján hasonlítsák össze a különböző korszakokban a gyermekek családon belüli feladatait, iskolai tevékenységeit és tanfelszerelésüket, játéktárgyait és közösen játszott játékaikat fiúk és lányok esetében egyaránt. Lehetőség szerint minél több játékeszközről készüljön rajz, fénykép, esetleg magát a játéktárgyat is mellékelhetik a pályaműhöz.
Felnőtteknek ajánlásaink: az oktatási- és közművelődési intézményekben, egyesületi keretek közt olyan gyűjtő szakkörök, alkotókörök, táncházak, népdalkörök, néptánc csoportok, hangszeres előadók, hangszer készítők, tematikus önképző klubok, intézményi-, baráti társaságok működnek, melyek az élő tárgyi és szellemi hagyomány és népművészet helyi értékeinek felfedezését és újraértelmezését tűzik ki célul. Ösztönözzük őket, hogy egyénileg vagy csoportosan dolgozzák fel helyi hagyományaikat, lakóhelyük vagy egy kiválasztott táj népi kultúrájának összegyűjtött elemeit. Gyűjtésük kiindulópontot képezhet a regionális stílus és jellemzők átmentéséhez és újra-értelmezéséhez. A saját szülőföldjük, vagy egy kiválasztott néprajzi táj, település élő népművészetének jellemzőit és a különböző, a használatra is vonatkozó részleteket is írják le, gazdagon dokumentálják a jelenkorban készült és archív képekkel, filmekkel és hangzó anyagokkal. A gyűjtés során vegyék figyelembe a vizsgálatuk tárgyában már kiadott (pl. múzeumok gyűjteményéből közreadott) szakírásokat és/vagy a felkutatható magán- és személyes gyűjteményeket, a helyben megtekinthető tárgyi és szellemi emlékeket és a korosztályok jellemzőit is. Hasonlítsák össze a gyűjtött emlékek különböző korszakokban családon és/vagy közösségen belül elfoglalt helyét is. A gyűjtéseik fényében vizsgálják a kisugárzó központokat és/vagy egy-egy alkotó vagy előadó személyiségjegyeit, alkotásmódját, repertoárját, az alkotó tevékenység esetleírásait és esztétikumát.
A magyar népköltészet bármelyik prózai verses vagy műfajában várunk gyűjtéseket (pl. mese, hiedelemmonda, történeti monda, anekdota, szólás, találós, ima, ráolvasás stb.). Szívesen fogadjuk a folklór mai műfajait is (városi monda, képtelen történetek, vicc stb). Nem csak a szóbeliségben élő, hanem a népi írásbeliség jelenségeit (emlékvers, sírfelirat, hírvers stb.) is érdemes gyűjteni. Várjuk a gyermekfolklór (akár gyerekek, akár felnőttek által előadott) darabjait (dajkarímek, mondókák, kiszámolók, beugratók stb.). Fontos, hogy tankönyvekből, könyvekből kiírt szövegekkel nem, csak saját gyűjtéssel lehet pályázni. A gyűjtő a saját maga által tudott vagy másoktól hallott, rögzített és lejegyzett népköltési szövegeket is beküldheti. Érdemes rákérdezni, hogy hol, mikor, kitől tanulta az előadó az általa elmondottakat. A modern technikai eszközök segítenek abban, hogy a hallottakat minél pontosabban rögzítsük, nem irodalmi feldolgozást, átdolgozást várunk, a gyűjtést változtatás, átírás nélkül kell elküldeni.
Néprajzoktatás és gyűjtőszakkörök témacsoport
a. altéma/ Hon- és népismeret tantárgy helyi segédanyagának helyi gyűjtésekre alapuló kidolgozására a kerettanterv és a szülőföld témakörének közműveltségi tartalmainak figyelembe vételével.
b. altéma/ az élő népművészeti gyűjtő, dokumentáló és/vagy alkotótevékenységet folytató oktatási, közművelődési intézmények, egyesületi keretek közt működő szakkörök, alkotókörök számára.
Pedagógusoknak ajánlásaink: Az új Nemzeti alaptanterv és a Kerettantervek ötödik évfolyamon kötelezően választható tárgyként tartalmazzák a Hon- és népismeretet, illetve a Dráma és tánc tárgyakat, valamint szabadon választható tárgyként megjelenik a néprajzi ismereteket tartalmazó Hon- és népismeret az alapfokú oktatás minden évfolyamán.
Ezért felhívjuk a pedagógus kollégák figyelmét a pályázat kínálta lehetőségre, amelynek keretében helyi gyűjtéseikkel szemléletesebbé, személyesebbé tehetik a gyerekek ismereteit, közelebb hozhatják hozzájuk szülőföldjük értékeit. A helyi hagyományokat, lakóhelyük vagy egy kiválasztott táj népi kultúrájának összegyűjtött elemeit olyan módon dolgozzák fel, hogy az segítse az iskolai oktatást.
A gyermekek számára készült pályázati szekció útmutatóját is itt adjuk közre, tekintve, hogy az általános iskoláskorúak tanári, tanítói vagy szülői, nagyszülői indíttatásra nyújtanak be pályamunkát.
Gyerekeknek ajánlásaink: Az általános iskoláskorú gyerekek pályázati részvételére is számítunk. Arra ösztönözzük az érdeklődőket, hogy gyűjtsék össze saját szülőföldjük, vagy egy kiválasztott néprajzi táj, egy település gyermekéletének jellemzőit, a különböző korosztályok játékait. A gyűjtés során vegyék figyelembe a nagyszülők, a szülők és saját korosztályuk gyermekéletének jellemzőit is. Gyűjtéseik alapján hasonlítsák össze a különböző korszakokban a gyermekek családon belüli feladatait, iskolai tevékenységeit és tanfelszerelésüket, játéktárgyait és közösen játszott játékaikat fiúk és lányok esetében egyaránt. Lehetőség szerint minél több játékeszközről készüljön rajz, fénykép, esetleg magát a játéktárgyat is mellékelhetik a pályaműhöz.
Felnőtteknek ajánlásaink: az oktatási- és közművelődési intézményekben, egyesületi keretek közt olyan gyűjtő szakkörök, alkotókörök, táncházak, népdalkörök, néptánc csoportok, hangszeres előadók, hangszer készítők, tematikus önképző klubok, intézményi-, baráti társaságok működnek, melyek az élő tárgyi és szellemi hagyomány és népművészet helyi értékeinek felfedezését és újraértelmezését tűzik ki célul. Ösztönözzük őket, hogy egyénileg vagy csoportosan dolgozzák fel helyi hagyományaikat, lakóhelyük vagy egy kiválasztott táj népi kultúrájának összegyűjtött elemeit. Gyűjtésük kiindulópontot képezhet a regionális stílus és jellemzők átmentéséhez és újra-értelmezéséhez. A saját szülőföldjük, vagy egy kiválasztott néprajzi táj, település élő népművészetének jellemzőit és a különböző, a használatra is vonatkozó részleteket is írják le, gazdagon dokumentálják a jelenkorban készült és archív képekkel, filmekkel és hangzó anyagokkal. A gyűjtés során vegyék figyelembe a vizsgálatuk tárgyában már kiadott (pl. múzeumok gyűjteményéből közreadott) szakírásokat és/vagy a felkutatható magán- és személyes gyűjteményeket, a helyben megtekinthető tárgyi és szellemi emlékeket és a korosztályok jellemzőit is. Hasonlítsák össze a gyűjtött emlékek különböző korszakokban családon és/vagy közösségen belül elfoglalt helyét is. A gyűjtéseik fényében vizsgálják a kisugárzó központokat és/vagy egy-egy alkotó vagy előadó személyiségjegyeit, alkotásmódját, repertoárját, az alkotó tevékenység esetleírásait és esztétikumát.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|