MEGHÍVÓ
A Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztályának vezetősége
szeretettel hívja a pályázókat és családjukat, tagjaikat és a néprajzi gyűjtés iránt érdeklődőket a
XII. Tradíció pályázat díjátadó/értékelő konferenciájára
2025. április 11-én, 10 órára
Helyszín:
Néprajzi Múzeum, Méta tér (Kiállítási szint)
A meghívottaknak ingyenes a részvétel, ám név szerinti regisztrációhoz kötött. Regisztráció és jelentkezés a tárlatvezetésre: https://forms.gle/c7vJX35k2BjRbyacA
A Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztályának vezetősége
szeretettel hívja a pályázókat és családjukat, tagjaikat és a néprajzi gyűjtés iránt érdeklődőket a
XII. Tradíció pályázat díjátadó/értékelő konferenciájára
2025. április 11-én, 10 órára
Helyszín:
Néprajzi Múzeum, Méta tér (Kiállítási szint)
A meghívottaknak ingyenes a részvétel, ám név szerinti regisztrációhoz kötött. Regisztráció és jelentkezés a tárlatvezetésre: https://forms.gle/c7vJX35k2BjRbyacA
A Szakmai Nap programja
10:00 – 10:10 Regisztráció
10:15 Köszöntőt mond Granasztói Péter (Néprajzi Múzeum, Gyűjteményi főigazgató-helyettes) A rendezvényt megnyitja Paál Zsuzsánna (a MNT Néprajzi Gyűjtő Szakosztályának elnöke)
10:30 – 12:00 Szakmai előadások
10:30 – 11:00 Berényi Marianna: Hogyan gyűjtsünk magunkról hiteles digitális információkat?
11:00 – 11:30 Balogh Pál Géza: A néprajzi kutatás és vidékfejlesztés kapcsolódási lehetőségei egy kistelepülésen. A Kóspallagi Öregház létrehozásának tapasztalatai
11:30 – 12:00 Nagy Zsolt: Az etnobotanikai gyűjtések lehetőségei és korlátai (módszerek, útmutatók, eddigi eredmények)
12:00 – 13:00 Egyéni ebéd
13:00 – 13:15 A XII. Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázatra beérkezett pályaműveket értékeli Horváth Kinga és Kovács Evelin (a MNT Néprajzi Gyűjtő Szakosztályának titkárai)
13:15 – 13:45 A pályaművek értékelőlapjának ünnepélyes átadása a pályázóknak
13:45 – 13:55 Szünet
14:00 – 17:00 Tasnádi Zsuzsanna és Szeljak György muzeológusok kurátori tárlatvezetése a Néprajzi Múzeum új Gyűjteményi Állandó Kiállításának
Népművészet ill. Tárgyak élete című egységeiben 45-45 percben.
A pályaművet benyújtott résztvevők előnyt élveznek a tárlatvezetések csoportbeosztásánál.
A vezetés után a múzeum állandó kiállítása egyénileg is látogatható.
Az ünnepélyes eredményhirdető délelőttje a Néprajzi Gyűjtőszakosztály "Szakmai Napok 2024-2025" eseménysorozat második napja volt.
Granasztói Péter, a Néprajzi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntötte az eseményen megjelenteket, majd Paál Zsuzsanna, a Szakosztály elnöke nyitotta meg a délelőtti továbbképzést, majd délután került sor a az eredményhirdetésre.
Három szakmai előadás hangzott el:
A XII. Tradíció pályázatra 49 dolgozat érkezett, elsősorban az Emlékezzünk című és a szabadon választott néprajzi témában.
16 jó, 18 nagyon jó és 15 kiváló minősítést kapott és a Néprajzi Múzeum Adattára befogadta.
A díjátadó ünnepség kurátori vezetéssel zárult a Néprajzi Múzeum új Gyűjteményi Kiállításában: Szelják György (Tárgyak és életük) és Tasnádi Zsuzsanna (Népművészet) című tárlatvezetésén vettek részt a pályázók.
Granasztói Péter, a Néprajzi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntötte az eseményen megjelenteket, majd Paál Zsuzsanna, a Szakosztály elnöke nyitotta meg a délelőtti továbbképzést, majd délután került sor a az eredményhirdetésre.
Három szakmai előadás hangzott el:
- Berényi Marianna: Hogyan gyűjtsünk magunkról hiteles digitális információkat? (Az előadó hozzájárulásával közreadjuk az előadás ppt változatát: https://drive.google.com/file/d/1BIKyms_Q2B4tYVK7glJce1CJPZIOVSZ3/view?usp=drive_web)
- Balogh Pál Géza: A néprajzi kutatás és vidékfejlesztés kapcsolódási lehetőségei egy kistelepülésen. A Kóspallagi Öregház létrehozásának tapasztalatai.
- Nagy Zsolt: Az etnobotanikai gyűjtések lehetőségei és korlátai (módszerek, útmutatók, eddigi eredmények).
A XII. Tradíció pályázatra 49 dolgozat érkezett, elsősorban az Emlékezzünk című és a szabadon választott néprajzi témában.
16 jó, 18 nagyon jó és 15 kiváló minősítést kapott és a Néprajzi Múzeum Adattára befogadta.
A díjátadó ünnepség kurátori vezetéssel zárult a Néprajzi Múzeum új Gyűjteményi Kiállításában: Szelják György (Tárgyak és életük) és Tasnádi Zsuzsanna (Népművészet) című tárlatvezetésén vettek részt a pályázók.
A Heves megyei Átány református asszonyainak viselete a fehér ködmön, melyet a helyi szűcs csakis helybeli asszonyoknak készített fehérített juhbőrből, karcsúsított szabással. Az irhaszegély fehér vagy piros volt. A díszítő szűcshímzések különleges, egyedi stílusúak, finom kivitelezésűek. A ködmönök hátán egyetlen 9 rózsából álló rózsabokor, elején és ujjain háromágú virágtő áll. Gyakori rajtuk az évszám.
Fél Edit és Hofer Tamás az 50-60-as években gyűjtött közel ötven használaton kívüli ködmönt. A sok hasonló viseleti darab szemléletváltást indított a gyűjtőkben: "a tárgyak sajátos sorsa, szerepe, emberi jelentősége ugyanolyan jelentős vonás... mint a formai, szerkezeti jegyek. Ezért egyes tárgyak nem formai szempontból, hanem funkciójuk, szerepük révén képviselnek új változatot."
Ugyanígy nyomon követhető akiállításban is a kelengyeláda sorsa az idők folyamán: ahogy kiszorul a lakásból előbb a kamrába terménytárolónak, később az istállóba, fészerbe... Míg egy hagyománymentő gyűjtő föl nem fedezi és méltón fölújítja.
|
A TRADÍCIÓ PÁLYÁZAT 2025 PÁLYAMUNKÁI
|
| ||
|
HORVÁTH KINGA és KOVÁCS EVELIN szakosztályi titkárok összefoglalója a pályamunkák értékeléséről
|
| ||
BERÉNYI MARIANNA: Hogyan gyűjtsünk magunkról hiteles digitális információkat?
című előadása:
docs.google.com/presentation/d/1dWfrm_dHlDhEzerN-FZczF0ztW2Jdh1A/edit?usp=drive_link&ouid=112116672913548713514&rtpof=true&sd=true
című előadása:
docs.google.com/presentation/d/1dWfrm_dHlDhEzerN-FZczF0ztW2Jdh1A/edit?usp=drive_link&ouid=112116672913548713514&rtpof=true&sd=true
Szakosztályunk 2025. január 31-i határidővel hirdette meg a XII. Tradíció pályázatot.
A pályázható témakörök:
1. Tárgyak a népszokásokban
Egy szokásjelenség tárgyait vizsgálva leírhatjuk életútját, felújítását, esetleg újrahasznosítását; pl. egy szentkép, búcsúajándék, vőfélybot, hordozható betlehemes, farsangi jelmez, vagy örökölt festett láda, melynek „életrajzát" követve rácsodálkozhatunk különleges történetére.. Mi a tárgy szerepe a szokásban, mi a története, életrajza, honnan származik, ki a készítője, használója?
A tárgyak és tárgycsoportok életútjának elemzése rávilágít a tárgyak készítéséhez és használatához kötődő különböző társadalmi és kulturális gyakorlatokra és intézményekre, ember és tárgy összetett kapcsolatára, a köztük kialakuló „párbeszédre” és a jelentésadásra. Ráirányítja a figyelmet azokra a szereplőkre is, akikkel a tárgy az élete során kapcsolatba kerül (pl. készítő, használó, forrásközösség, kereskedő, gyűjtő, stb).
A tárgyak élete a mai fogyasztói társadalom fontos problémájára is rávilágít, a hagyományos és a jelenkori háztartások tárgyhasználatára, amely elvezet az újrahasznosítás fogalomköréhez és jelenségéhez is.
2. Közelebbről a közelmúltról!
Kiemelt témánk a társadalmi, közösségi és gazdasági élet egyéni és kisközösségi életstratégiái a szocializmus évtizedeiből. Melyek voltak a felszín alatti változások, amelyek rányomták bélyegüket az azt követő évtizedekre? Várjuk a pályázatokat a történeti emlékezet, a személyes emlékanyagok; önéletírások, naplók, levelezések, falukrónikák, saját élmények vagy mások visszaemlékezése alapján, különös tekintettel a katonaéletre, az ingázó gyári vagy építőipari munkás, a szövetkezeti alkalmazotti vagy a piacozó, házaló életmódra fókuszálva.
A család- és élettörténetek gyűjtése során jól dokumentálható az eredeti környezet, a tárgyhasználat. Hogyan formálta át a mindennapi életet a falusi életvilágok kollektivizálás utáni átalakulása, az új jelenségek (innovációk, kényszermegoldások) és egyéb változások (elektromosság, a gázpalack, a műanyag és a szemét megjelenése), Hogyan alakultak a települések kultúrpolitika által irányított folklórjelenségei, az üdülőkultúra, a szabadidő eltöltésének új formái, a termelőszövetkezetek, háziipari szövetkezetek, a Páva-körök, honismereti, hímző- és más kézműves szakkörök története.
3. „Emlékezzünk!”
Pályaműveket várunk a történeti emlékezet, a személyes emlékek (írott, hang- és képrögzített), önéletírások, naplók, levelezések, falukrónikák, saját élmények vagy mások visszaemlékezése (interjú, önéletírás) témákban. Fontos a háziipari és népi iparművészeti szövetkezetek tagjainak (és bedolgozóinak) visszaemlékezései, a szövetkezeti munka írott, képi és tárgyi emlékeinek bemutatása. Várjuk a magyarországi szocializmus és a külhonban élő honfitársaink visszaemlékezéseit, emlékeit és történeteit a társadalmi, közösségi és gazdasági élet területeiről, az egyéni és kisközösségi életstratégiákról, mindennapokról és családi életről.
4. Szabadon választható néprajzi téma
A kiemelt témák mellett várjuk a pályázatokat a néprajz más területeiről is. Pályázni lehet a következő témákkal:
Szakosztályunk 2025. január 31-i határidővel hirdette meg a XII. Tradíció pályázatot.
A pályázható témakörök:
1. Tárgyak a népszokásokban
Egy szokásjelenség tárgyait vizsgálva leírhatjuk életútját, felújítását, esetleg újrahasznosítását; pl. egy szentkép, búcsúajándék, vőfélybot, hordozható betlehemes, farsangi jelmez, vagy örökölt festett láda, melynek „életrajzát" követve rácsodálkozhatunk különleges történetére.. Mi a tárgy szerepe a szokásban, mi a története, életrajza, honnan származik, ki a készítője, használója?
A tárgyak és tárgycsoportok életútjának elemzése rávilágít a tárgyak készítéséhez és használatához kötődő különböző társadalmi és kulturális gyakorlatokra és intézményekre, ember és tárgy összetett kapcsolatára, a köztük kialakuló „párbeszédre” és a jelentésadásra. Ráirányítja a figyelmet azokra a szereplőkre is, akikkel a tárgy az élete során kapcsolatba kerül (pl. készítő, használó, forrásközösség, kereskedő, gyűjtő, stb).
A tárgyak élete a mai fogyasztói társadalom fontos problémájára is rávilágít, a hagyományos és a jelenkori háztartások tárgyhasználatára, amely elvezet az újrahasznosítás fogalomköréhez és jelenségéhez is.
2. Közelebbről a közelmúltról!
Kiemelt témánk a társadalmi, közösségi és gazdasági élet egyéni és kisközösségi életstratégiái a szocializmus évtizedeiből. Melyek voltak a felszín alatti változások, amelyek rányomták bélyegüket az azt követő évtizedekre? Várjuk a pályázatokat a történeti emlékezet, a személyes emlékanyagok; önéletírások, naplók, levelezések, falukrónikák, saját élmények vagy mások visszaemlékezése alapján, különös tekintettel a katonaéletre, az ingázó gyári vagy építőipari munkás, a szövetkezeti alkalmazotti vagy a piacozó, házaló életmódra fókuszálva.
A család- és élettörténetek gyűjtése során jól dokumentálható az eredeti környezet, a tárgyhasználat. Hogyan formálta át a mindennapi életet a falusi életvilágok kollektivizálás utáni átalakulása, az új jelenségek (innovációk, kényszermegoldások) és egyéb változások (elektromosság, a gázpalack, a műanyag és a szemét megjelenése), Hogyan alakultak a települések kultúrpolitika által irányított folklórjelenségei, az üdülőkultúra, a szabadidő eltöltésének új formái, a termelőszövetkezetek, háziipari szövetkezetek, a Páva-körök, honismereti, hímző- és más kézműves szakkörök története.
3. „Emlékezzünk!”
Pályaműveket várunk a történeti emlékezet, a személyes emlékek (írott, hang- és képrögzített), önéletírások, naplók, levelezések, falukrónikák, saját élmények vagy mások visszaemlékezése (interjú, önéletírás) témákban. Fontos a háziipari és népi iparművészeti szövetkezetek tagjainak (és bedolgozóinak) visszaemlékezései, a szövetkezeti munka írott, képi és tárgyi emlékeinek bemutatása. Várjuk a magyarországi szocializmus és a külhonban élő honfitársaink visszaemlékezéseit, emlékeit és történeteit a társadalmi, közösségi és gazdasági élet területeiről, az egyéni és kisközösségi életstratégiákról, mindennapokról és családi életről.
4. Szabadon választható néprajzi téma
A kiemelt témák mellett várjuk a pályázatokat a néprajz más területeiről is. Pályázni lehet a következő témákkal:
- népszokások; néphit; játékkultúra;
- a népköltészet különböző műfajai; népművészeti, népzenei és néptánc alkotások; tájnyelv; helynevek;
- az életmód (gazdálkodás, településkép, lakáskultúra, étkezési szokások, öltözködés, tisztálkodás stb.) és ennek változásai;
- népművészeti, háziipari szövetkezetek története, tevékenysége;
- hagyományápolás, a néprajzi tudás újratanítása, az értékőrzés és -bemutatás különböző formái;
- tájház szervezés; a néprajzi oktató-nevelő munka óvodától középiskoláig, akár egy-egy kiemelkedő tanító, oktató élettörténetén keresztül.
