|
A Néprajzi Gyűjtő Szakosztály a tábor utolsó napján ismertette a résztvevőkkel a VII. Tradíció Pályázat felhívását. Javasolt kiemelt kettős témakör 2019-re: 1. Női sorsok, asszonysorsok régen és ma 2. Vallási népszokások gyűjtése a 2020-as budapesti Eucharisztikus Konferencia alkalmából. |
Irodalomjegyzék az első témához:
Irodalomjegyzék a második témához megegyezik a 2018-sal:
| ||||
-Itt a nyár, itt a 2018-as Tradíció Tábor programja! neprajzihirek.hu/tradicio_tabor_2018
A Kárpát-medencei Néprajzi Gyűjtők Tradíció Tábora - Szántód 2018 -
Időpont: 2018. június 15–19. (péntek-kedd)
Helyszín: Rév Hotel – Ifjúsági Szállás, 8622 Szántód, Szent István út 162.
P R O G R A M
2018. június 15., péntek
Érkezés, regisztráció, a szálláshely elfoglalása 12 órától.
Benyhe Zsuzsa / Devecsei Ildikó / Turcsányiné Halmai Anikó háziasszonyok, önkéntes gyűjtők fogadják az érkezőket.
14.00-18.00: Ismerkedés egymással és a helyszínnel - A résztvevők bemutatkozása.
Három együttműködő csoport (kézművesség/népművészet, folklór/emlékezzünk, módszertan/pedagógia) megalakítása. Csoportvezetők megválasztása.
A tábor programjának, céljainak ismertetése és a résztvevők elképzelései, kérései.
Moderátor: Paál Zsuzsanna (MNT NGY elnök)
19.00-20.00: A balatonföldvári néptánccsoport bemutatkozása. Vezető: Várszegi Balázs
20.00-22.00: A résztvevők bemutatkozása.
Kézművesség, zene, tánc.
A Kárpát-medencei Néprajzi Gyűjtők Tradíció Tábora - Szántód 2018 -
Időpont: 2018. június 15–19. (péntek-kedd)
Helyszín: Rév Hotel – Ifjúsági Szállás, 8622 Szántód, Szent István út 162.
P R O G R A M
2018. június 15., péntek
Érkezés, regisztráció, a szálláshely elfoglalása 12 órától.
Benyhe Zsuzsa / Devecsei Ildikó / Turcsányiné Halmai Anikó háziasszonyok, önkéntes gyűjtők fogadják az érkezőket.
14.00-18.00: Ismerkedés egymással és a helyszínnel - A résztvevők bemutatkozása.
Három együttműködő csoport (kézművesség/népművészet, folklór/emlékezzünk, módszertan/pedagógia) megalakítása. Csoportvezetők megválasztása.
A tábor programjának, céljainak ismertetése és a résztvevők elképzelései, kérései.
Moderátor: Paál Zsuzsanna (MNT NGY elnök)
19.00-20.00: A balatonföldvári néptánccsoport bemutatkozása. Vezető: Várszegi Balázs
20.00-22.00: A résztvevők bemutatkozása.
Kézművesség, zene, tánc.
2018. június 16., szombat - Szakmai előadások - moderátor Kalina Veronika - MNT irodavezető
|
|
|
| ||||
|
| ||||
|
|
|
| ||||
|
|
|
| ||||
Levy (Bihari Puhl Levente) siófoki képzőművész népi építészeti emlékekről készült alkotásait mutatja be
Erdei Lilla: 20. század elejei csipkekészítés Magyarországon, különös tekintettel a balatonendrédi csipkére
15:00 Kézműves tevékenység Erdei Lillával: csipkekészítés (Nemeshany, Balatonendréd, Balatonhenye mintakincse és technikái) a csipkés szervezők segítségével:
Barsi Gizella és Devecsei Ildikó.
17:00 Barátkozás, kötetlen beszélgetés, igény szerint fürdőzés és séta.
19:00-21:00: Birinyi József hangszerbemutatója és ahhoz kapcsolódóan gyűjtésmódszertani előadása.
22:00: Zene, tánc. Barátkozás, kötetlen beszélgetés, esetleg filmvetítés.
2018. június 17., vasárnap
Autóbuszos kirándulási nap Szántódpusztára, Balatonföldvárra és Szárszóra
A kirándulás vezetője: Vasvári Zoltán etnográfus (MNT NGY titkára)
9.00: Indulás Szántódpusztára.
10.00-13.00: A Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ néprajzi látnivalóinak megtekintése
13.00-13.30: Ebéd
13.30-14.00: Utazás Balatonföldvárra
14.00-16.00: A Hajózástörténeti Kiállítás megtekintése a kilátóban
16.00-16.15: Utazás Szárszóra
16.15-17.00: József Attila Emlékház
17.00-18.00: Régi temető (József Attila első sírhelye), református templom (Soli Deo Glória-emlékek), katolikus templom, Rónay György nyaralója, József Attila emlékmű
18.00-18.30: visszautazás Szántódra
19.00-20.00: A kiránduláson látottak első megbeszélése
20.00-22.00: Kézművesség, zene, tánc. Barátkozás, kötetlen beszélgetés.
2018. június 18., hétfő
9.00-15.00: A tábori résztvevők szakmai bemutatkozó napja, szakértői moderálással. Moderátor és szakmai vezető: Barsi Gizella (MNT NGY titkár)
15.00-18.00: Látogatás a szántódi Tüskés Tibor Községi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjteményben. Találkozás Maurer Teodóra könyvtáros, helytörténésszel.
19.00-22.00: Szakmai-baráti beszélgetés, séta a révkikötőben
2015. június 19., kedd
9:00 A VII. Tradíció Pályázat felhívásának ismertetése. Javasolt kiemelt kettős témakör 2019-re.
lső téma: Női sorsok, asszonysorsok régen és ma
Második téma: Vallási népszokások gyűjtése a 2020-as budapesti Eucharisztikus Konferencia alkalmából.
Moderátor: Vasvári Zoltán (MNT NGY titkár)
Gyűjtésmódszertani előadás
Konzultáció
A táborozók 3 csoportjának véleménye, és az összegzések megfogalmazása. (csoportvezetők)
11:00 Táborértékelő és -záró: kézműves kiállítás lefényképezése, csoportképek készítése.
12.30-13.00 Ebéd - 15.00 tábor zárása
neprajzihirek.hu/tradicio_tabor_2018
Erdei Lilla: 20. század elejei csipkekészítés Magyarországon, különös tekintettel a balatonendrédi csipkére
15:00 Kézműves tevékenység Erdei Lillával: csipkekészítés (Nemeshany, Balatonendréd, Balatonhenye mintakincse és technikái) a csipkés szervezők segítségével:
Barsi Gizella és Devecsei Ildikó.
17:00 Barátkozás, kötetlen beszélgetés, igény szerint fürdőzés és séta.
19:00-21:00: Birinyi József hangszerbemutatója és ahhoz kapcsolódóan gyűjtésmódszertani előadása.
22:00: Zene, tánc. Barátkozás, kötetlen beszélgetés, esetleg filmvetítés.
2018. június 17., vasárnap
Autóbuszos kirándulási nap Szántódpusztára, Balatonföldvárra és Szárszóra
A kirándulás vezetője: Vasvári Zoltán etnográfus (MNT NGY titkára)
9.00: Indulás Szántódpusztára.
10.00-13.00: A Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ néprajzi látnivalóinak megtekintése
13.00-13.30: Ebéd
13.30-14.00: Utazás Balatonföldvárra
14.00-16.00: A Hajózástörténeti Kiállítás megtekintése a kilátóban
16.00-16.15: Utazás Szárszóra
16.15-17.00: József Attila Emlékház
17.00-18.00: Régi temető (József Attila első sírhelye), református templom (Soli Deo Glória-emlékek), katolikus templom, Rónay György nyaralója, József Attila emlékmű
18.00-18.30: visszautazás Szántódra
19.00-20.00: A kiránduláson látottak első megbeszélése
20.00-22.00: Kézművesség, zene, tánc. Barátkozás, kötetlen beszélgetés.
2018. június 18., hétfő
9.00-15.00: A tábori résztvevők szakmai bemutatkozó napja, szakértői moderálással. Moderátor és szakmai vezető: Barsi Gizella (MNT NGY titkár)
15.00-18.00: Látogatás a szántódi Tüskés Tibor Községi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjteményben. Találkozás Maurer Teodóra könyvtáros, helytörténésszel.
19.00-22.00: Szakmai-baráti beszélgetés, séta a révkikötőben
2015. június 19., kedd
9:00 A VII. Tradíció Pályázat felhívásának ismertetése. Javasolt kiemelt kettős témakör 2019-re.
lső téma: Női sorsok, asszonysorsok régen és ma
Második téma: Vallási népszokások gyűjtése a 2020-as budapesti Eucharisztikus Konferencia alkalmából.
Moderátor: Vasvári Zoltán (MNT NGY titkár)
Gyűjtésmódszertani előadás
Konzultáció
A táborozók 3 csoportjának véleménye, és az összegzések megfogalmazása. (csoportvezetők)
11:00 Táborértékelő és -záró: kézműves kiállítás lefényképezése, csoportképek készítése.
12.30-13.00 Ebéd - 15.00 tábor zárása
neprajzihirek.hu/tradicio_tabor_2018
Díjátadó ünnepi konferencia 2018. május 12.
Vasvári Zoltán: A VI. Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázatra beérkezett pályaművek értékelő áttekintése
Hatodik alkalommal a Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázat ünnepélyes díjkiosztó konferenciája számára – a Néprajzi Múzeum bezárása miatt – helyszín, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara nyújt otthont. Dr. Márkus Éva dékán asszony helyett biztosított számunkra a Tanítóképző patinás épületében, amelyhez több pályázónknak is személyes kapcsolata fűződik. Azért is gondoljuk nagyon szerencsésnek, hogy egy 150 éves fennállását ünneplő pedagógusképző intézmény biztosított számunkra helyszínt rendezvényünk megtartásához, mert a hagyományőrzésben, a néprajzi oktató-nevelő munkában kiemelkedően fontos szerepét látjuk, tapasztaljuk a pedagógusoknak: óvónőknek, tanítóknak és tanároknak, és nagyon számítunk az önkéntes gyűjtőmozgalomban a jövő pedagógusaira, ezen intézmény hallgatóira, óvó- és tanító jelöltjeire is.
Hat pályázat tapasztalataival már bizonyos jelenségekre, tendenciákra felfigyelhetünk, és azokat elemezve próbáljuk tervezni a Tradíció mozgalom és pályázataink további életét.
Két, némiképpen ellentmondónak látszó, de nem magyarázhatatlan, és főképpen nem feloldhatatlan jelenségre szeretném elsőként felhívni a figyelmet.
Az eltelt, most már több mint fél évtized alatt a 2012-ben útjára indult Tradíció mozgalom megerősödött, pályázataink, táboraink és továbbképzéseink ismerté és az önkéntes gyűjtők között elismertté és hasznossá váltak. A Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázat – megújított, kibővített formájában – méltó utódjává vált az 1952-ben indult, nagy hagyományú önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatnak, amely olyan szomorú módon szakadt meg 2010-ben.
Pályázati felhívásainkra kialakult egy, talán még kicsi, de összetartó, nagyon elszánt és elkötelezett önkéntes gyűjtői kör, amelynek tagjai évről évre kitűnő pályamunkákkal jelentkeznek, sokszor a hivatásos néprajzos szakma számára is „fekete foltoknak” tekinthető területekről, témakörökről nyújtva fontos adatokat, leírásokat, sőt, elemző értelmezéseket is.
Ugyanakkor azt is látnunk kell, és idei pályázatunk résztvevőinek, beérkezett pályaműveinek száma erről tanúskodik, hogy egyelőre számottevően nem tudtunk bevonni új, és főképpen fiatal önkéntes gyűjtőket a Tradíció mozgalomba. Ezért is tartjuk nagyon szerencsésnek, hogy most itt, a Tanítóképzőn, leendő pedagógusok előtt is tarthattuk a díjkiosztó konferenciát.
Idei pályázatunk értékelésére rátérve, először néhány statisztikai adattal szolgálok.
A hatodik kiírásra 30 regisztráció született, végül 25 pályamű érkezett be. Ezek megoszlása:
Korábban és idén is van olyan pályamunka, amely nem tekinthető forrásközlésnek, inkább igen hasznos, és szinte profi módon kivitelezett ismeretterjesztő néprajzi munka, jelen esetben például egy kb. 10 perces kisfilm. Az ilyen munkákban tulajdonképpen új néprajzi adattal, ismerettel nem találkozunk, de igen hasznos lehet a helyi ismeretterjesztésben, hagyományőrzésben, a fiatal generációk, gyermekek, iskolások néprajzi oktató-nevelőmunkájában.
Végül röviden az egyes kategóriákban beérkezett pályamunkákról.
Kiemelt kategóriánk idén a vallási néprajz volt. A jelen és a közelmúlt népi vallási jelenségeiről, szokásairól, intézményeiről vártunk pályamunkákat. Rendkívül értékesnek értékelem a napjainkban reneszánszát élő zarándoklatokról készült pályamunkát, amely a néprajzos szakma számára is felszólítással szolgálhat a téma átfogó vizsgálatára. Pályamunka érkezett a budaörsi Úrnapi körmenethez kapcsolódó virágszőnyeg készítésről, a tekiai kegyhelyről és a vasvári búcsúról.
Hatodik alkalommal a Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázat ünnepélyes díjkiosztó konferenciája számára – a Néprajzi Múzeum bezárása miatt – helyszín, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara nyújt otthont. Dr. Márkus Éva dékán asszony helyett biztosított számunkra a Tanítóképző patinás épületében, amelyhez több pályázónknak is személyes kapcsolata fűződik. Azért is gondoljuk nagyon szerencsésnek, hogy egy 150 éves fennállását ünneplő pedagógusképző intézmény biztosított számunkra helyszínt rendezvényünk megtartásához, mert a hagyományőrzésben, a néprajzi oktató-nevelő munkában kiemelkedően fontos szerepét látjuk, tapasztaljuk a pedagógusoknak: óvónőknek, tanítóknak és tanároknak, és nagyon számítunk az önkéntes gyűjtőmozgalomban a jövő pedagógusaira, ezen intézmény hallgatóira, óvó- és tanító jelöltjeire is.
Hat pályázat tapasztalataival már bizonyos jelenségekre, tendenciákra felfigyelhetünk, és azokat elemezve próbáljuk tervezni a Tradíció mozgalom és pályázataink további életét.
Két, némiképpen ellentmondónak látszó, de nem magyarázhatatlan, és főképpen nem feloldhatatlan jelenségre szeretném elsőként felhívni a figyelmet.
Az eltelt, most már több mint fél évtized alatt a 2012-ben útjára indult Tradíció mozgalom megerősödött, pályázataink, táboraink és továbbképzéseink ismerté és az önkéntes gyűjtők között elismertté és hasznossá váltak. A Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázat – megújított, kibővített formájában – méltó utódjává vált az 1952-ben indult, nagy hagyományú önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatnak, amely olyan szomorú módon szakadt meg 2010-ben.
Pályázati felhívásainkra kialakult egy, talán még kicsi, de összetartó, nagyon elszánt és elkötelezett önkéntes gyűjtői kör, amelynek tagjai évről évre kitűnő pályamunkákkal jelentkeznek, sokszor a hivatásos néprajzos szakma számára is „fekete foltoknak” tekinthető területekről, témakörökről nyújtva fontos adatokat, leírásokat, sőt, elemző értelmezéseket is.
Ugyanakkor azt is látnunk kell, és idei pályázatunk résztvevőinek, beérkezett pályaműveinek száma erről tanúskodik, hogy egyelőre számottevően nem tudtunk bevonni új, és főképpen fiatal önkéntes gyűjtőket a Tradíció mozgalomba. Ezért is tartjuk nagyon szerencsésnek, hogy most itt, a Tanítóképzőn, leendő pedagógusok előtt is tarthattuk a díjkiosztó konferenciát.
Idei pályázatunk értékelésére rátérve, először néhány statisztikai adattal szolgálok.
A hatodik kiírásra 30 regisztráció született, végül 25 pályamű érkezett be. Ezek megoszlása:
- kiemelt kategória – vallási néprajz: 4
- anyagi kultúra a népművészettel együtt: 8 (6 + 2)
- emlékezzünk: 4
- népszokások: 4
- társadalomnéprajz: 2 (érdekes módon mindkettő a tanyasi társadalommal foglalkozott)
- népnyelv: 2
- néprajzoktatás, hagyományőrzés: 1
- a 25 pályaművet 22 pályázó készítette.
- hárman (Kovács László, Kovácsné Mucza Judit, Kiss Imréné Mikes Éva) 2–2 pályaművel jelentkeztek.
- 15-en visszatérő pályázóink, akik már több alkalommal pályáztak kitűnő munkákkal, 7-en először tiszteltek meg bennünket pályázatukkal.
- Az idei pályamunkák között is többen helytörténeti, falu-, család-, iskola- és egyéb intézménytörténeti gyűjtésekkel, leírásokkal, adatközléssel is találkozunk. Természetesen ezek is nagyon értékes forrásanyagok, örömmel is vesszük azokat, de szeretném felhívni a potencionális pályázóink figyelmét, hogy tanulmányozzák a Tradíció Magazin első számában általunk közreadott módszertani útmutatókat és az aktuális gyűjtéseikkel kapcsolatos néprajzi szak- és ismeretterjesztő irodalmat – ezekhez ugyancsak tematikus bibliográfiákat adtunk közre, amelyek a Tradíció mozgalom internetes felületein (facebook, Néprajzi Társaság honlapja) megtalálhatók.
- - Pályázóink sokszor küzdenek az összegyűjtött anyag bőségével, amiből azonban érdemes volna tematikusan szelektálni, egy-egy néprajzi jelenségre, folklór témára fókuszálni. Pályázóink egy része érezhetően minden megélt, összegyűjtött tapasztalatát, tudását, adatát szeretné megosztani velünk – aminek persze nagyon örülünk. De mégis azt tanácsolom, a pályamunkák elkészítésénél mindig pontosan határozzák meg, hogy milyen néprajzi témáról, jelenségről fognak, saját, lehetőség szerint recens gyűjtés alapján értekezni. A pályamunkák bevezetőjében csak röviden szükséges bemutatni a gyűjtés helyszínét, felesleges itt hosszabb falutörténettel szolgálni. Érdemes viszont a gyűjtés körülményeit, idejét, módszertanát rögzíteni, mert ezek az adatok nagyban segítik a pályamunka későbbi olvasóját a közreadott anyag értelmezésében.
Korábban és idén is van olyan pályamunka, amely nem tekinthető forrásközlésnek, inkább igen hasznos, és szinte profi módon kivitelezett ismeretterjesztő néprajzi munka, jelen esetben például egy kb. 10 perces kisfilm. Az ilyen munkákban tulajdonképpen új néprajzi adattal, ismerettel nem találkozunk, de igen hasznos lehet a helyi ismeretterjesztésben, hagyományőrzésben, a fiatal generációk, gyermekek, iskolások néprajzi oktató-nevelőmunkájában.
Végül röviden az egyes kategóriákban beérkezett pályamunkákról.
Kiemelt kategóriánk idén a vallási néprajz volt. A jelen és a közelmúlt népi vallási jelenségeiről, szokásairól, intézményeiről vártunk pályamunkákat. Rendkívül értékesnek értékelem a napjainkban reneszánszát élő zarándoklatokról készült pályamunkát, amely a néprajzos szakma számára is felszólítással szolgálhat a téma átfogó vizsgálatára. Pályamunka érkezett a budaörsi Úrnapi körmenethez kapcsolódó virágszőnyeg készítésről, a tekiai kegyhelyről és a vasvári búcsúról.
- Idén gazdag pályázati anyag érkezett az anyagi kultúra és a népművészet, mesterkedés különböző területeiről, így: az Ózd és környéke népi építkezéséről, a solymári telekformákról, a sertéstartásról és disznóölésről, a háztartásvezetésről, a Bihari Berettyó-menti viseletről, egy fafaragó és egy szőnyegszövő munkásságáról.
- Az Emlékezzünk témakör mindig is a legkedveltebb pályázóink körében. Idén két levélhagyatékot közreadó és részben értelmező pályamű érkezett az I. és a II. világháborúból. Továbbá egy nagyobb részt oral history-típusú visszaemlékezés folklór mozzanatokkal az egri 1956-os eseményekről és egy kispesti családtörténet.
- A szokásanyagot az emberi élet fordulóiról, a temetkezési szokásokról született és a huszár hatvágás és a botoló kapcsolatát vizsgáló, nagyobb részt inkább művelődés- és hadtörténeti munka képviselte.
- Két, kiváló népnyelvi dolgozat született, az egyik valóságos monográfia, amely Tar község kül- és belterületének teljes névanyagát adja közre, nyelvészeti, tájnyelvi, művelődéstörténeti és folklór adatok felsorakoztatásával.
- A társadalomnéprajzot két, a tanyasi társadalommal, életmóddal és azok elmúló emlékeivel foglalkozó pályamunka képviselte a Hangony-völgyéből és Földeákról.
- Végül a néprajz pedagógiai felhasználhatóságának lehetőségeit mutatta be az egyeki nyári napközis néprajzi táborról született pályamunka.
Az értékelt pályaművek:
Szabó Ferencné (Tóth Ildikó): Sertéstartás, disznóölés szokása Bodroghalomban - Miskolc
Fodorné Hámori Ágnes: MEGÚJULÓ HAGYOMÁMNY, A GYALOGOS ZARÁNDOKLAT - Tiszafüred
Rózsás Csabáné: Szőnyeggé szőtt virágszirmok - Időutazás egy múltbéli Úrnapi körmeneten Budapesz-Budaörs
Rozsnyai Gyüjtemény- Pákozdi Dávid: Az emberi élet fordulói Létavértesen a XX. században - Létavértes
Kovács László: Ózd és környéke építési emlékei a 19. század közepétől napjainkig - Ózd
Kovács László: Tanyák és tanyahelyek a Hangony völgyében. A tanyán élők életviszonyainak változása - Ózd
Ábrahám Vera:Falucsúfolók és ragadványnevek a múltból mentalitástörténeti adalékokkal Gadács falu - Szeged - Somogy megye
Kopecsni Gábor: A hatvágás és a botoló kapcsolata - Gömörpéterfala, Felvidék
Enczmann László: Solymár, egy sváb falu település és telek szerkezete, építkezési módja - Solymár
Csépe Attila: Tar község bel- és külterületeinek földrajzi nevei és megjelölései - Tar
Mészáros Erik: A Szárazéri tanyasor Földeákon - Földeák
L. Badacsonyi Márta:Cócújjunk! (Dobjuk össze a pénzünket!) - Győrújbarát
Német Erzsébet: "Hogy mi is megértsük!” Dr. Kovács Ernő nyugalmazott főiskolai docens emlékei az Egerben zajlott 1956-os forradaomról - Maklár
Kovácsné Mucza Judit - Az egyeki Horváth család II. világháborós levelezése - Egyek
Nagy Natália: Temetkezési szokások Kárpátalján - Ukrajna, Beregszászi járás, Csonkapapi
Gaál Károlyné (Varju Vilma): "Őrizd e tüzet!" - 1848 öröksége - Budapest
Drimmer Lászlóné és Kocsis Márta: Vasvári búcsú - Vasvár - Oszkó
Raj Rozália - Nagy István: A tekiai kegyhelyen a XX. sz. végén - Szerbia, Szabadka
Turzó Renáta Erika: Bihari Berettyó-menti viselet gyűjtése - Debrecen
Benyhe Zsuzsanna: Mondtambolondnévöddrád - Három testvér a Ngy Háborúban egy hódmezővásárhelyi tanyáról Budapest - Hódmezővásárhely
Kiss Imréné Mikes Éva: Kupai Sándor, a tanyasi fafaragó - Mezőtúr
Kiss Imréné Mikes Éva: Egy mezőtúri szőnyegszövőnő emlékeiből - Mezőtúr
Kovácsné Mucza Judit: Hagyományőrző tábor az Egyeki Tájházban - Egyek
Vákár Katalin: A gyimesi fonáján varrottas - Csíkszereda - Románia
Koncz Árpád: Emlékeim a gazdálkodásról -Törökszentmiklós
A 2018. május 12-i díjátadó konferencia új helyszínen zajlott le:
Szabó Ferencné (Tóth Ildikó): Sertéstartás, disznóölés szokása Bodroghalomban - Miskolc
Fodorné Hámori Ágnes: MEGÚJULÓ HAGYOMÁMNY, A GYALOGOS ZARÁNDOKLAT - Tiszafüred
Rózsás Csabáné: Szőnyeggé szőtt virágszirmok - Időutazás egy múltbéli Úrnapi körmeneten Budapesz-Budaörs
Rozsnyai Gyüjtemény- Pákozdi Dávid: Az emberi élet fordulói Létavértesen a XX. században - Létavértes
Kovács László: Ózd és környéke építési emlékei a 19. század közepétől napjainkig - Ózd
Kovács László: Tanyák és tanyahelyek a Hangony völgyében. A tanyán élők életviszonyainak változása - Ózd
Ábrahám Vera:Falucsúfolók és ragadványnevek a múltból mentalitástörténeti adalékokkal Gadács falu - Szeged - Somogy megye
Kopecsni Gábor: A hatvágás és a botoló kapcsolata - Gömörpéterfala, Felvidék
Enczmann László: Solymár, egy sváb falu település és telek szerkezete, építkezési módja - Solymár
Csépe Attila: Tar község bel- és külterületeinek földrajzi nevei és megjelölései - Tar
Mészáros Erik: A Szárazéri tanyasor Földeákon - Földeák
L. Badacsonyi Márta:Cócújjunk! (Dobjuk össze a pénzünket!) - Győrújbarát
Német Erzsébet: "Hogy mi is megértsük!” Dr. Kovács Ernő nyugalmazott főiskolai docens emlékei az Egerben zajlott 1956-os forradaomról - Maklár
Kovácsné Mucza Judit - Az egyeki Horváth család II. világháborós levelezése - Egyek
Nagy Natália: Temetkezési szokások Kárpátalján - Ukrajna, Beregszászi járás, Csonkapapi
Gaál Károlyné (Varju Vilma): "Őrizd e tüzet!" - 1848 öröksége - Budapest
Drimmer Lászlóné és Kocsis Márta: Vasvári búcsú - Vasvár - Oszkó
Raj Rozália - Nagy István: A tekiai kegyhelyen a XX. sz. végén - Szerbia, Szabadka
Turzó Renáta Erika: Bihari Berettyó-menti viselet gyűjtése - Debrecen
Benyhe Zsuzsanna: Mondtambolondnévöddrád - Három testvér a Ngy Háborúban egy hódmezővásárhelyi tanyáról Budapest - Hódmezővásárhely
Kiss Imréné Mikes Éva: Kupai Sándor, a tanyasi fafaragó - Mezőtúr
Kiss Imréné Mikes Éva: Egy mezőtúri szőnyegszövőnő emlékeiből - Mezőtúr
Kovácsné Mucza Judit: Hagyományőrző tábor az Egyeki Tájházban - Egyek
Vákár Katalin: A gyimesi fonáján varrottas - Csíkszereda - Románia
Koncz Árpád: Emlékeim a gazdálkodásról -Törökszentmiklós
A 2018. május 12-i díjátadó konferencia új helyszínen zajlott le:
MEGHÍVÓ
A Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztályának
vezető tisztségviselői és tagsága tisztelettel meghívják Önt a
VI. TRADÍCIÓ Néprajzi Gyűjtőpályázat
2018. május 12-én 9.30-kor kezdődő
Ünnepélyes Eredményhirdető Konferenciájára és Kiállítására
helyszín: ELTE Tanító- és Óvóképző Kar
cím: Budapest, 12. kerület, Kiss János altábornagy utca 40.
Program
Szakmai értékelés, a pályázók bemutatkozása, kiállítása és jutalmazása
9.30 Regisztráció és a legjobb gyűjtőmunkát végzett pályázók tárgy- és tablókiállítás
Kiállítók:
Benyhe Zsuzsanna: Három testvér a Nagy Háborúban egy hódmezővásárhelyi tanyáról (Budapest)
Kiss Imréné Mikes Éva: Kupai Sándor, a tanyasi fafaragó (Mezőtúr)
Rózsás Csabáné: Úrnapi körmenet Budaörsön (Budapest)
Szabó Ferencné Tóth Ildikó: Sertéstartás, disznóölés szokása Bodroghalomban (Miskolc)
Turzó Renáta Erika: Bihari Berettyó-menti népviseletek gyűjtése (Debrecen)
10.00 Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnökének ünnepélyes megnyitója
10.10 A „Csepeli Hagyomány Óvó Hely” dalköre népdalcsokrot énekel; a csoportot Szalai Rita mutatja be
10.35 Paál Zsuzsanna, a Néprajzi Gyűjtő Szakosztály elnöke:
A Kárpát-medencei néprajzi gyűjtések és pedagógiai hasznosításuk lehetőségei
10.45 Vasvári Zoltán, a Néprajzi Gyűjtő Szakosztály titkára:
A VI. Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázatra beérkezett pályaművek szakmai értékelése
11.00 Barna Gábor, a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja, egyetemi tanár:
Vallási néprajzi pályamunkák értékelése és javaslatok a vallásos élet szokásainak kárpát-medencei gyűjtéséhez
11.10 Néprajzi gyűjtők előadásai
vezető tisztségviselői és tagsága tisztelettel meghívják Önt a
VI. TRADÍCIÓ Néprajzi Gyűjtőpályázat
2018. május 12-én 9.30-kor kezdődő
Ünnepélyes Eredményhirdető Konferenciájára és Kiállítására
helyszín: ELTE Tanító- és Óvóképző Kar
cím: Budapest, 12. kerület, Kiss János altábornagy utca 40.
Program
Szakmai értékelés, a pályázók bemutatkozása, kiállítása és jutalmazása
9.30 Regisztráció és a legjobb gyűjtőmunkát végzett pályázók tárgy- és tablókiállítás
Kiállítók:
Benyhe Zsuzsanna: Három testvér a Nagy Háborúban egy hódmezővásárhelyi tanyáról (Budapest)
Kiss Imréné Mikes Éva: Kupai Sándor, a tanyasi fafaragó (Mezőtúr)
Rózsás Csabáné: Úrnapi körmenet Budaörsön (Budapest)
Szabó Ferencné Tóth Ildikó: Sertéstartás, disznóölés szokása Bodroghalomban (Miskolc)
Turzó Renáta Erika: Bihari Berettyó-menti népviseletek gyűjtése (Debrecen)
10.00 Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnökének ünnepélyes megnyitója
10.10 A „Csepeli Hagyomány Óvó Hely” dalköre népdalcsokrot énekel; a csoportot Szalai Rita mutatja be
10.35 Paál Zsuzsanna, a Néprajzi Gyűjtő Szakosztály elnöke:
A Kárpát-medencei néprajzi gyűjtések és pedagógiai hasznosításuk lehetőségei
10.45 Vasvári Zoltán, a Néprajzi Gyűjtő Szakosztály titkára:
A VI. Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázatra beérkezett pályaművek szakmai értékelése
11.00 Barna Gábor, a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja, egyetemi tanár:
Vallási néprajzi pályamunkák értékelése és javaslatok a vallásos élet szokásainak kárpát-medencei gyűjtéséhez
11.10 Néprajzi gyűjtők előadásai
|
Fodorné Hámori Ágnes: Megújuló hagyomány, a gyalogos zarándoklat (Tiszafüred)
|
Kovácsné Mucza Judit: Hagyományőrző tábor az Egyeki Tájházban (Egyek)
| ||||
|
Csépe Attila (Tar): Tar község földrajzi nevei és megjelölései
|
| ||
11.50 - 12.30 szünet
12.30 Néprajzi gyűjtők előadásai (2)
Rozsnyai Gyűjtemény - Pákozdi Dávid: A libavágás hagyománya Létavértesen (Létavértes) (filmvetítés)
13.00 Paál Zsuzsanna, a Néprajzi Gyűjtő Szakosztály elnöke átadja a jutalmakat a pályázóknak
13.15 A „Csepeli Hagyomány Óvó Hely” dalkörének tavaszi dalcsokra
12.30 Néprajzi gyűjtők előadásai (2)
Rozsnyai Gyűjtemény - Pákozdi Dávid: A libavágás hagyománya Létavértesen (Létavértes) (filmvetítés)
13.00 Paál Zsuzsanna, a Néprajzi Gyűjtő Szakosztály elnöke átadja a jutalmakat a pályázóknak
13.15 A „Csepeli Hagyomány Óvó Hely” dalkörének tavaszi dalcsokra
A DÍJÁTADÓ ELŐADÁSAI:
|
| ||||
| 51-kovácsné_mucza_judit_hagyományőrző_tábor_az_egyeki_tájházban.ppt |
RÖVID KIÁLLÍTÁSVEZETŐ A DÍJKIOSZTÓ ÜNNEPSÉGEN LÁTHATÓ BEMUTATÓKRÓL:
Benyhe Zsuzsanna(Budapest): Három testvér a Nagy Háborúban egy hódmezővásárhelyi tanyáról
A legidősebb fivér „odamaradt” a háborúban – puszta név a tanyai hősi emlékművön. A középső rokkantan tért haza, és - 87 havi katonáskodás után - csak a legkisebb fiú alapíthatott családot. Most 97 éves lánya még jó emlékezettel őrzi nyelvüket és édesapja alakját, hagyatékát. A gyűjtésben a telefonista nagyapa kiképzési naplójának német nyelvű katonai jelentés-formulái keverednek a telefonszerelés kétnyelvű leírásával, kiegészítve a pihenőben közkézen forgó bakarigmusokkal és gúnyversekkel. A testvérek szerb és olasz frontról hazaküldött és egymáshoz írt levelei más előkerült katonai iratokkal izgalmas anyagként lassacskán gyűjtővé avatták az unokát.
Az írások egyszerű és nyitott világlátású, kötelességtudó és kitartó, a hazaszeretetet a szülőföldhöz való ragaszkodásban megélő parasztembereket mutatnak. Anya és lánya a levelezés segítségével évek óta tartó beszélgetésekben szinte újraépítette a százéves, már-már elfeledett történeteket. Sok részlet tisztázódott, és a szűkszavú levelek kibogarászása olykor más megvilágításba helyezte a zárkózott elődök személyes életét.
A legidősebb fivér „odamaradt” a háborúban – puszta név a tanyai hősi emlékművön. A középső rokkantan tért haza, és - 87 havi katonáskodás után - csak a legkisebb fiú alapíthatott családot. Most 97 éves lánya még jó emlékezettel őrzi nyelvüket és édesapja alakját, hagyatékát. A gyűjtésben a telefonista nagyapa kiképzési naplójának német nyelvű katonai jelentés-formulái keverednek a telefonszerelés kétnyelvű leírásával, kiegészítve a pihenőben közkézen forgó bakarigmusokkal és gúnyversekkel. A testvérek szerb és olasz frontról hazaküldött és egymáshoz írt levelei más előkerült katonai iratokkal izgalmas anyagként lassacskán gyűjtővé avatták az unokát.
Az írások egyszerű és nyitott világlátású, kötelességtudó és kitartó, a hazaszeretetet a szülőföldhöz való ragaszkodásban megélő parasztembereket mutatnak. Anya és lánya a levelezés segítségével évek óta tartó beszélgetésekben szinte újraépítette a százéves, már-már elfeledett történeteket. Sok részlet tisztázódott, és a szűkszavú levelek kibogarászása olykor más megvilágításba helyezte a zárkózott elődök személyes életét.
|
Kiss Imréné Mikes Éva (Mezőtúr): Kupai Sándor, a tanyasi fafaragó A dolgozat egy – elsősorban – fafaragó népművész, Kupai Sándor munkásságát mutatja be, akinek élete csaknem kitöltötte a 20. századot. |
|
A vőfélyként, festőként, tárogatósként is ismert fafaragó Mezőtúrnak és környékének közismert alakja, népművészeti és képzőművészeti alkotó táborok résztvevője, oktatója is volt. Több kiállítást is rendeztek munkáiból, egy részüket múzeumi gyűjtemények őrzik – egyetlen darabot van módunk bemutatni.
Az éppen 1900-ban született mezőtúri kisgyerekből Csabai Wagner József biztatására vált a Népművészet Mestere. A pályázat ezt egyrészt Kupai Sándor emlékeiből, másrészt az elérhető forrásokból – újságcikkek, értékelések, kiállítási megnyitók – elemzéséből fogalmazza meg.
Ennek leírása nagyon tanulságos más hasonló tanulmányok készítéséhez, mert – a művek mellett – az ilyen típusú írások árulnak el legtöbbet az alkotók saját munkáikhoz való viszonyáról, stílus- és műfajválasztásuk okairól, tudatosságáról vagy ösztönösségéről.
Rózsás Csabáné Kubányi Andrea (Budapest): Úrnapi körmenet Budaörsön
Az éppen 1900-ban született mezőtúri kisgyerekből Csabai Wagner József biztatására vált a Népművészet Mestere. A pályázat ezt egyrészt Kupai Sándor emlékeiből, másrészt az elérhető forrásokból – újságcikkek, értékelések, kiállítási megnyitók – elemzéséből fogalmazza meg.
Ennek leírása nagyon tanulságos más hasonló tanulmányok készítéséhez, mert – a művek mellett – az ilyen típusú írások árulnak el legtöbbet az alkotók saját munkáikhoz való viszonyáról, stílus- és műfajválasztásuk okairól, tudatosságáról vagy ösztönösségéről.
Rózsás Csabáné Kubányi Andrea (Budapest): Úrnapi körmenet Budaörsön
A gyűjtés Szőnyeggé szőtt virágszirmok címmel a budaörsi úrnapi miséről, az azt követő körmenetről valamint a jeles nap kapcsán készített liturgikus szimbólumokat, vallási motívumokat megjelenítő „virágszőnyegekről”, „oltárokról” szól, értékes képmelléklettel illusztrálva a szokáskört. A kiállítás ezekre a képekre terjed ki. A gyűjtő gyermekkori élményei hatására felnőtt korában „visszakapcsolódik” az Úrnapi körmenet szokásfolyamába, vallási és esztétikai élményszerzés céljából. Résztvevő megfigyelőként leírja a jeles naphoz kapcsolódó szokás egymást követő szakaszait, röviden, a felszínen maradva, a jelenség legalapvetőbb és leglátványosabb elemeit felsorolva. A közös munkával készült virágszőnyeg két kilométer hosszan és 4-5 méter szélesen vezet a Kálvária-dombig. Az interneten elérhető leírások, történeti előzmények idézésével térben is időben is elhelyezni a szokáskört, és leírja, hogyan fejlődött évek során tökélyre a gyakorlati kivitelezés. A dolgozat az élménybeszámolók értékes példája, „tereptapasztalata”, személyes élménye a hazai népi vallásosság napjainkban is virágzó jelenségét hitelesítő vallomás írásos dokumentuma.
Szabó Ferencné Tóth Ildikó (Miskolc): Sertéstartás, disznóölés szokása Bodroghalomban
A dolgozat áttekintést ad a bodrogközi állattartásról és a kapcsolódó táplálkozási szokásokról a 20. század gazdasági, társadalmi fordulatai során. Az emlékezettel elérhető múlt mellet hangsúlyos a jelen is, az étkezési szokások összehasonlítása során megismerjük a mostani kor változásait. Bemutatja a gyűjtés a kapcsolódó szokásokat, az étrendet és az ételajándékok szerepét is. Az egyéni élettörténetek, interjúk révén gyűjtött anyagot személyes visszaemlékezés egészíti ki. A gazdag képanyag szemlélteti a disznóölés egész menetét, kitér a mai igények diktálta újításokra.
| 21-szabó_fné_tóth_ildikó_disznóölés.docx |
Turzó Renáta Erika (Debrecen):
Bihari Berettyó-menti népviseletek gyűjtése
Méltatlanul elfeledett terület a Bihar keleti határszéle. A Berettyó két oldalán elterülő falvak a kutatás során erős szimbiózist mutatnak, a házasságok, a társas kapcsolatok, a kereskedelem, gazdaság, termelés kapcsán. A terület gyűjtése az ’50-es években megkezdődött, majd sajnálatos módon abbamaradt. A kutatók és gyűjtők figyelme inkább a Hajdúság felé fordult, így annak gazdag kincse már többé-kevésbé fel van dolgozva. Kutatásunk kiterjed a terület egész néptánc, néphagyomány, viselet és népzene vizsgálatára. A mostani dolgozatban a bihari viselettel foglalkozok bővebben. Az általunk feltárt terület falvai: Berettyóújfalu, Váncsod, Szentpéterszeg, és ide sorolhatjuk Bojt, Gáborján és Hencida községeket is. Váncsod és Bojt a folyótól délre, míg Berettyóújfalu, Szentpéterszeg, Gáborján és Hencida a folyótól északra terül el. A vidék jelentős szerepet tölt be azzal, hogy összekapcsolja a Felső-Tisza vidékét és a dél-alföldi területet. Munkám e bihari terület kis szegmensére koncentrálódik, hiszen fontosnak tartom, hogy a szülőföldem kincseit büszkén mindenki számára elérhetővé tegyem. Berettyóújfalu a szülővárosom, otthonom. Büszke vagyok, hogy bihari ember lehetek.
Mikulás napján INDULT a REGISZTRÁCIÓ a 6. Tradíció Pályázatra!
Megnyílt új ideiglenes oldalunkon: http://www.neprajzihirek.hu/old/ a regisztrációs felület - várjuk a nevezéseket.
Regisztrálás határideje: 2018. január 6., szombat, Vízkereszt napja.
Pályázat benyújtás határideje: 2018. január 31., szerda éjfél.
A PÁLYAMŰ benyújtásának módja: postán is beküldendő Tradíció 2018 Pályázati felhívásban olvasható módon, de lehetőleg elektronikusan is kérjük a tradiciopalyazat2018@gmail.com címre elküldeni.
Az üzenet tárgyában kérjük feltüntetni a "pályamű" szót és az Ön regisztrációs számát.
|
|
Néprajzi gyűjtésről a sajtóban
A Magyar Néprajzi Társaság őszi választmányi ülésén a néprajzi gyűjtők előterjesztették legújabb terveiket. A 2017. október 23-i sajtóközlemény így számol be erről:
A Magyar Néprajzi Társaság Gyűjtő Szakosztálya országos bemutatkozó sorozatot indít az önkéntes mozgalom szélesítése érdekében
Az MNT amatőr néprajzi gyűjtőinek szervezendő novemberi találkozó ünnepélyességét az adja, hogy utolsó ilyen esemény lesz a Néprajzi Múzeum patinás dísztermében. Az V. Tradíció Pályázat díjátadó konferenciájával párhuzamosan a Gyűjtő Szakosztály az egész Kárpát-medencére meghirdette a jövő évi pályázatot. A kiemelt téma a népi vallásosság, a néphit történeti és kortárs jelenségei, tárgyi emlékei, körmenetek, népi ájtatosságok, szentségi énekek. Várják hagyományos értékek, visszaemlékezések és jelenkori kulturális jelenségek néprajzi szemléletű dokumentálását is.
A Magyar Néprajzi Társaság őszi ülésén értékelte az önkéntes néprajzi gyűjtés helyzetét, és országjáró programsorozat elindítását határozta el új önkéntes gyűjtők toborzása végett. A Gyűjtő Szakosztály etnográfusai egy-egy sikeres gyűjtő közreműködésével annak lakóhelyén mutatják be az önkéntes néprajzi mozgalom tevékenységét. A régióban felismert és rögzített hagyományos érték feldolgozásának ismertetésétől, a hagyományőrzés, a néprajzi igényű megörökítés jelentőségéről folytatott kötetlen beszélgetéstől remélik, hogy a közönség kedvet kap a hasonló értékek fölismerésére, megőrzésére és dokumentálására. Az első bemutató Fonyódon lesz november végén. Bővebb tájékoztató a Tradíció Pályázat FB-oldalán, awww.neprajzitarsasag.hu és a tradicio.weebly.com helyen található.
A Magyar Néprajzi Társaság Gyűjtő Szakosztálya országos bemutatkozó sorozatot indít az önkéntes mozgalom szélesítése érdekében
Az MNT amatőr néprajzi gyűjtőinek szervezendő novemberi találkozó ünnepélyességét az adja, hogy utolsó ilyen esemény lesz a Néprajzi Múzeum patinás dísztermében. Az V. Tradíció Pályázat díjátadó konferenciájával párhuzamosan a Gyűjtő Szakosztály az egész Kárpát-medencére meghirdette a jövő évi pályázatot. A kiemelt téma a népi vallásosság, a néphit történeti és kortárs jelenségei, tárgyi emlékei, körmenetek, népi ájtatosságok, szentségi énekek. Várják hagyományos értékek, visszaemlékezések és jelenkori kulturális jelenségek néprajzi szemléletű dokumentálását is.
A Magyar Néprajzi Társaság őszi ülésén értékelte az önkéntes néprajzi gyűjtés helyzetét, és országjáró programsorozat elindítását határozta el új önkéntes gyűjtők toborzása végett. A Gyűjtő Szakosztály etnográfusai egy-egy sikeres gyűjtő közreműködésével annak lakóhelyén mutatják be az önkéntes néprajzi mozgalom tevékenységét. A régióban felismert és rögzített hagyományos érték feldolgozásának ismertetésétől, a hagyományőrzés, a néprajzi igényű megörökítés jelentőségéről folytatott kötetlen beszélgetéstől remélik, hogy a közönség kedvet kap a hasonló értékek fölismerésére, megőrzésére és dokumentálására. Az első bemutató Fonyódon lesz november végén. Bővebb tájékoztató a Tradíció Pályázat FB-oldalán, awww.neprajzitarsasag.hu és a tradicio.weebly.com helyen található.
VI. Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázat – 2018
A Magyar Néprajzi Társaság (MNT) meghirdeti a VI. Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázatot.
Fő partnerévünk a Néprajzi Múzeum, együttműködésben a MTA Bölcsészettudományi
Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetével és Történettudományi Intézetével, a
Skanzen – Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, a Hagyományok Házával és a Honismereti
Szövetséggel.
A hagyományos (tradicionális, történeti) és a jelenkori élő népi kultúra gyűjtésével,
dokumentálásával, feldolgozásával (elemzés, értelmezés) foglalkozó pályázatokat
várunk bármely korcsoporthoz tartozó, határainkon belüli és határainkon túli pályázóktól,
egyéni és csoportos önkéntes néprajzi gyűjtőktől, valamint etnográfusoktól, néprajz és
kulturális antropológia szakos felsőoktatási hallgatóktól, pedagógusoktól és diákoktól
egyaránt. Az önkéntes gyűjtők, a diákok és a szakképzésben részt vett pályázók
értékelése külön kategóriákban történik.
FONTOS DÁTUMOK:
Megpályázható témakörök
I. Kiemelt kategória: A népi vallásosság, a néphit történeti és kortárs jelenségei, tárgyi
emlékei. Körmenetek, Oltáriszentség tisztelete, ájtatosságok, szentségi énekek
dokumentálása, legfőképpen filmen és hozzá szövegközreadással, az énekeket hangzó
anyagon. Katolikus, protestáns, zsidó történelmi egyházak, felekezetek körében javasolt
gyűjtések, a témához kötődő tárgyi eszközök (pl. textilek) és szokások, társadalmi jelenségek.
II. Kategória: Emlékezzünk! A történeti emlékezet, a személyes emlékek (írott, hang- és
képrögzített), önéletírások, naplók, levelezések, falukrónikák, saját élmények vagy mások
visszaemlékezése (interjú, önéletírás), különös tekintettel a katonaéletre: II. világháborús
levelek, tábori levelezőlapok, hadifogoly naplók, visszaemlékezések családi történetekre,
családi források felkutatása. Továbbá várjuk a magyarországi szocializmus évtizedeire
vonatkozó visszaemlékezéseket a társadalmi, közösségi és gazdasági élet területeiről, az
egyéni és kisközösségi életstratégiákról.
III. Kategória: Szabadon választható néprajzi téma (folklór, tárgyi néprajz,
társadalomnéprajz, városantropológia): népszokások, néphit, játékkultúra, a népköltészeti
különböző műfajai, népművészeti, népzenei és néptánc alkotások, tájnyelv, helynevek, a
hagyományos közösségek élete régen és ma (gazdálkodás, lakáskultúra, étkezési szokások,
öltözködés, tisztálkodás stb.), hagyományápolás, a néprajzi tudás újratanítása, értékőrzés és -
bemutatás különböző formái, tájházszervezés, a néprajzi oktató-nevelő munka óvodától a
középiskoláig.
Részletes kiírás
Fő partnerévünk a Néprajzi Múzeum, együttműködésben a MTA Bölcsészettudományi
Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetével és Történettudományi Intézetével, a
Skanzen – Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, a Hagyományok Házával és a Honismereti
Szövetséggel.
A hagyományos (tradicionális, történeti) és a jelenkori élő népi kultúra gyűjtésével,
dokumentálásával, feldolgozásával (elemzés, értelmezés) foglalkozó pályázatokat
várunk bármely korcsoporthoz tartozó, határainkon belüli és határainkon túli pályázóktól,
egyéni és csoportos önkéntes néprajzi gyűjtőktől, valamint etnográfusoktól, néprajz és
kulturális antropológia szakos felsőoktatási hallgatóktól, pedagógusoktól és diákoktól
egyaránt. Az önkéntes gyűjtők, a diákok és a szakképzésben részt vett pályázók
értékelése külön kategóriákban történik.
FONTOS DÁTUMOK:
- Előzetes regisztráció határideje: 2018. január 6. (szombat)
- Pályamunkák benyújtásának határideje: 2018. január 31. (szerda)
- Pályázatok elbírálása: 2018. április
Megpályázható témakörök
I. Kiemelt kategória: A népi vallásosság, a néphit történeti és kortárs jelenségei, tárgyi
emlékei. Körmenetek, Oltáriszentség tisztelete, ájtatosságok, szentségi énekek
dokumentálása, legfőképpen filmen és hozzá szövegközreadással, az énekeket hangzó
anyagon. Katolikus, protestáns, zsidó történelmi egyházak, felekezetek körében javasolt
gyűjtések, a témához kötődő tárgyi eszközök (pl. textilek) és szokások, társadalmi jelenségek.
II. Kategória: Emlékezzünk! A történeti emlékezet, a személyes emlékek (írott, hang- és
képrögzített), önéletírások, naplók, levelezések, falukrónikák, saját élmények vagy mások
visszaemlékezése (interjú, önéletírás), különös tekintettel a katonaéletre: II. világháborús
levelek, tábori levelezőlapok, hadifogoly naplók, visszaemlékezések családi történetekre,
családi források felkutatása. Továbbá várjuk a magyarországi szocializmus évtizedeire
vonatkozó visszaemlékezéseket a társadalmi, közösségi és gazdasági élet területeiről, az
egyéni és kisközösségi életstratégiákról.
III. Kategória: Szabadon választható néprajzi téma (folklór, tárgyi néprajz,
társadalomnéprajz, városantropológia): népszokások, néphit, játékkultúra, a népköltészeti
különböző műfajai, népművészeti, népzenei és néptánc alkotások, tájnyelv, helynevek, a
hagyományos közösségek élete régen és ma (gazdálkodás, lakáskultúra, étkezési szokások,
öltözködés, tisztálkodás stb.), hagyományápolás, a néprajzi tudás újratanítása, értékőrzés és -
bemutatás különböző formái, tájházszervezés, a néprajzi oktató-nevelő munka óvodától a
középiskoláig.
Részletes kiírás
|
|
| ||||
|
| ||||